• Magyar
  • Deutsches
  • English
Elérhetőségeink

Terápiákra való jelentkezést személyesen a Hotel Blaha (8230 Balatonfüred, Blaha Lujza utca 3.) recepcióján, telefonon a +36 87 581 210 számon illetve emailban az info@blahamed.hucímen teheti meg.

Tovább »

Weboldalunk a következő kifejezésekre érhető el: Gyógyászati központ, Balatonfüredi gyógyászati központ, fizikoterápia, fizikoterápiás kezelések Balatonfüreden, Lökéshullám terápia, Lézer terápia, Elektro terápia, Ultranang terápia, Mágnes terápia, Hullámmasszázs, nyirokmasszázs, egészségközpont, balatonfüredi egészségközpont, egészségközpont Balatonfüreden,

Lökéshullám terápia

Ön most itt áll: Fizikoterápiás kezelések  » Lökéshullám terápia

A lökéshullám az egyik leghatásosabb módszer a csont és izomrendszer betegségének kezelésére

Ez egy olyan hullám, amelyet rövid időn belül gyors nyomásnövekvés és fokozatos, kis negatív fázisú csökkenés jellemzi. A BlahaMedben a lökéshullám terápia a ma elérhető legmodernebb berendezéssel (BTL 6000 SWT Topline) történik. A készülék nagynyomású levegő felhasználásával mechanikus energiát állít elő, percenként több mint 600 kis ütést mér a kezelendő területre. A mechanika törvényei szerint, ha a hullám kemény anyaghoz ér, ott zúzó hatást ér el. A lökéshullám eme hatását használjuk ki a leginkább. Ezzel a folyamattal gyógyítjuk és távolítjuk el például a sarokcsonti kinövéseket.

A lökéshullám sugár irányban szétterjedve nagy területen fejti ki fájdalomcsillapító hatását. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a lökéshullám minden területre eljusson, ahol a fájdalom jelentkezik. A lökéshullámok a szövetekben elnyelődve gyulladáscsökkenést indítanak el, így néhány kezelés után jelentős fájdalom csökkenés következik be.

A kezelések sikeressége már a terápia megkezdésétől jól érzékelhető, 3-5 kezelés után a páciensek több mint 80%-a számol be a fájdalom megszűnéséről illetve jelentős csökkenéséről. A lökéshullám kezeléssel legtöbb esetben sikerül nemcsak panaszcsökkenést, hanem végleges gyógyulást is elérni.

A lökéshullám biológiai hatásai olyan helyeken következnek be legfőképp, ahol impedancia-változás áll fenn, mint például a csont lágyszövet közötti határfelületen. Beindítja a test öngyógyító mechanizmusát, élénkíti az anyagcserét, és felgyorsítja a vérkeringést.

 

Biológiai hatásai

  • Celluláris hatás (sejtmembrán áteresztők növelése)sejtosztódás  ösztönzése,
  • Véredények reprodukálása inak és izmok területén, vérkeringés javítása
  • Csont gyógyulás csontátépülés
  • Mikrokeringés és anyagcsere javítása
  • Kálciumos fibroblaszt sejtek felosztása
  • Szöveti feszültség csökkenése
  • Érzéstelenítés,  gyógyszerek nélkül
  • Mellékhatások nélkül

 

Orvosi hatások

  • Fájdalomcsillapító hatás – fájdalom megszüntetése
  • Gyors gyógyulás
  • Mobilitás helyreállítása
  • Főbb alkalmazási területek: ortopédia, rehabilitáció, sportorvosi 

 

Kinek ajánlott a lökéshullám terápia? Milyen betegségeket lehet eredményesen kezelni?

 

Lökéshullám kezelés javallatai

  • Sarokfájdalom (Plantar fasciitis , Calcar calcanei)
  • Az Achilles-ín fájdalma (Achhillodynia)
  • Ágyék környékén fellépő fájdalom
  • Nagytompor nyálkatömlőjének gyulladása (Bursitis trochanterica)
  • Csípő körüli fájdalom és/vagy illiotibiális traktus (funkcionális zavar)
  • Fájdalom a térdinak területén
  • Teniszkönyök (Epicondylitis humeri radialis/ulnaris)
  • Golfkönyök
  • Fájdalmas váll (elmeszesedés, íngyulladás, impingement szindróma)
  • Fájdalom a csukló tenyér felőli oldalán
  • Térdkalácsszindróma és tibiális szindróma
  • Ugrótérd
  • Patella szindróma
  • Térdín-fájdalom

A teniszkönyök az egyik leggyakoribb túlterheléses, a fokozott igénybevételéből eredő íngyulladás, valamint az izmok tapadási helyén lassan kialakuló csonthártyagyulladás (epikondilitisz). Neve onnan ered, hogy a rendszeresen teniszezők 45%-ánál sportpályafutása során legalább egyszer kialakul, ám nemcsak teniszezés, hanem bármilyen más sport vagy fizikai megerőltetés (ásás, emelés, zongorázás, nehéz fizikai munka, dobóatlétáknál) következtében kialakulhat.  Alapjában a betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. Teniszkönyök esetében a gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat.

A teniszkönyök első tünete a fogásra, megfeszítésre történő fájdalom az alkar külső oldalán. A könyök külső oldala nyomás érzékeny lehet, megduzzadhat, az ízületi mozgások korlátozottak. Ez a fájdalom adott estben lesugározhat az alkarba, az ujjakba, adott esetben pedig akár a vállba is. Gyakori velejárója az izomgyengeség, amelynek következtében a beteg gyakran ejt le tárgyakat.

Golfkönyökről beszélünk ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve. Golfkönyök fennállása esetén, a könyök belső felszíne nyomás érzékeny, a kézfej behajlítása nagyfokú fájdalommal jár, és súlyos esetben a fájdalom nyugalomban sem szűnik. A beteg nem tudja megfogni a tárgyakat, minden kiesik a kezéből.

Térdkalácsszindróma és tibiális szindróma. A térdízület elfajulásos kopással járó megbetegedésének, más néven artrózisának előfordulási gyakorisága a második helyen áll, közvetlenül a csípőízület megbetegedései után. A mindennapi gyakorlatban a térd megbetegedései közt fiatalkorban többnyire a növekedéskor fellépő térdfájdalmon túl a nagyon gyakori szalag- és porcsérülésekkel, az ízület különböző fokú kopásaival találkozunk. A térdnek és térdkalácsnak vannak fejlődési rendellenességei, tengely deformitásai (O-, X-láb), cisztái, speciális csontelhalással járó kórképei, a térdkalácsnak veleszületett vagy szerzett ficamai és fejlődési rendellenességei is.

A térdízület betegségeinek és azok tüneteinek megértésében minimális szinten ismerni kell azíizület felépítését, annak anatómiáját. A térd egy kéttengelyű csuklóízület, melynek felépítésében három csont játszik szerepet. E csontok közül is csak kettő – a comb, valamint lábszárcsont – alkotja a tényleges ízületet, a szárkapocscsont nem tölt be lényeges ízületi szerepet. A csontos részen kívül a lágyrészek (szalagok, C-alakú porcok, ún. meniszkuszok, ízületi tok) felelősek az ízület harmonikus mozgásáért, az ízület stabilizálásáért. A két említett csont, mint egy kéttengelyű csuklóízület néz egymás felé porcborítékkal, melyek közt a külső és belső oldalon egy-egy félhold vagy C-alakú porc foglal helyet. Utóbbiak a két porcos felszín közt fellépő erőket csillapítják, és gördülékenyebbé teszik a mozgást. A két félhold alakú porc között fut keresztbe az elülső és hátulsó keresztszalag, melyek a járás különböző fázisában stabilizálják a térdet.

Az ízület oldalirányú merevítéséért főként a külső és belső oldalon lévő oldalszalagok felelősek. A térdízület mozgásában a térden átívelő izmok aktívan, a térdkalács, a szalagok, a meniszkuszok és a tok passzívan vesznek részt. A mozgásból adódóan a felnőtt térdízület teljesen kinyújtható (lazaság esetén legfeljebb 5-10 fokkal még túl is nyúlik), és adottságtól függően kb. 120-160 fokig hajlítható. Derékszögben behajlított térdnél még vizsgálható a térd ki-be forgása, ún. rotációja.

 

Gyakoribb fiatalkori térdízület-betegségek

 Serdülőkorban gyakoriak a bizonytalan térdfájdalmakkal járó panaszok. Ilyenkor általában a térdízület a lábszárcsont felőli távolabbi oldalon, vagy a térdkalács mögött válik panaszossá, mely terhelésre fokozódik. Ezek a növekedéssel összefüggő fájdalmak többnyire ártalmatlanok, de az egyéb elváltozások kizárása szakorvos feladata. A térdízületi fájdalom oka lehet egyszerű lúdtalp, melynek kezelésével a fájdalom is megszűnik.

A térdízület szögeltéréseinek (X-, O-láb) hátterében alkati, vagy másodlagos okok is állhatnak. Nehezen befolyásolhatók, azonban ha extrém mértékű az eltérés, akkor műtét szükséges a felnőttkori, korai ízületi kopások elkerülése érdekében. Ilyenkor a térd alatt vagy felett a lábszár-, illetve a combcsontból egy csontos éket vágnak, fűrészelnek ki, és távolítják el, vagy háztetőszerűen bevágják a csontot, és korrigálják az ideális anatómiai szöget.

Ha a ficam többször ismétlődik, akkor a térdkalács belső felszínét borító, valamint a szomszédos porcok egyaránt sérülhetnek. Ekkor a hosszan tartó, izomzatot sorvasztó rögzítés helyett célszerűbb lehet a műtéti megoldás. Ilyenkor a térdkalácsot alulról húzó inat egy kis csontos darabbal együtt kiveszik a lábszárcsontból, majd az ideális húzásnak megfelelően csavaros rögzítéssel visszaültetik. Műtét után rögzítés szüksége a csont beépüléséig.

Ugrótérd (típusos és gyakori túlterheléses sportártalom ). Leggyakoribb formájában a térdkalács (patella) csúcsánál jelennek meg a tünetek. Ugró sportágakban jellemző (kosárlabda, röplabda, atlétikai ugrószámok). Oka mindig a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése (excentrikus edzés). A gyulladáshoz hasonló tünetek ellenére a folyamat lényege a patella-ín eredési zóna degeneratív elváltozás

 

Térdín-fájdalom

A sérülés a térdízület megcsavarodásával és oldalra billenésével, esetleg ugrásból  nyújtott térddel való érkezéskor, túlfeszüléssel következik be leggyakrabban. A térdízület egyik legérzékenyebb és legsérülékenyebb része a térdkalács környéke. Kialakulhatnak fájdalommal járó, valamint instabilitással járó kórképek. A túlterheléses térdsérülések is leggyakrabban a térd elülső részén, a térdkalács környékén jelennek meg. A térdfeszítő-inak nagy erők hatására sérülnek, de legtöbbször az inakat már korábban valamilyen túlterheléses ártalom, gyógyszerhatás vagy betegség gyengíti.

A lökéshullám terápia időtartama és gyakorisága

Alkalmazása kúraszerűen 3-5  kezelés  heti intervallumban a panaszoktól függően.

A kezelések közötti szünet 5-10 nap.

Egy-egy kezelés időtartama kb. 10 perc.

 

A lökéshullám terápia előnyei

  • Szövődmény mentes
  • Természetes eljárás
  • Nem igényel fájdalomcsillapítást
  • Elkerülhető vele a műtéti beavatkozás
  • Gyors gyógyulás
  • Nincs jelentős mellékhatása
  • 80%-os arányban eredményes

 

Jár- e fájdalommal a kezelés?

A kezelés során nagy energiájú lökéshullámot juttatunk a kijelölt helyre, amely enyhe fájdalommal járhat, de az eredmények magukért beszélnek!

 

A lökéshullám ellenjavallatai

  • Bizonyos  szövetekre való alkalmazás (szemek és a körülötte levő rész,szívizom, gerincvelő, vese,máj , ivarmirigy)
  • Véralvadással összefüggő megbetegedések esetén
  • Polip a kezelt területen
  • Terhesség
  • Vérrendellenesség—és alvadás gátló használata
  • Trombózis
  • Daganatos betegség
  • Polyneuropátia (idegrostok károsodása9
  • Akut gyulladás
  • Növő porcogó gyerekek esetében
  • Különböző kezelések  amelyekben  kortikoidokat alkalmaznak
  • Nem használható olyan részekben és szervekben ahol gázt tartalmazhatnak
  • Nem használható olyan részeken amelyek nagy idegek, véredények, gerincvelő és fej közelében találhatóak
  • Tartalom megosztása:
  • facebook.com